A város

Hódmezővásárhely

LÁTNIVALÓK, NEVEZETESSÉGEK

KOSSUTH TÉR ÉS KÖRNYÉKE


Kossuth tér és környékeHódmezővásárhely az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején bekapcsolódott az országos eseményekbe. A város főterének nevét adó Kossuth Lajos 1848. október 3-án második toborzó körútja során jutott el a városba, amikor beszédének hatására közel másfélszázzal többen jelentkeztek katonának, mint amennyit a haza a város létszáma alapján megkövetelt. 

tovább

VÁROSHÁZA ÉPÜLETE - KOSSUTH TÉR 1.

Városháza épülete - Kossuth tér 1.

A Városháza eklektikus stílusban épült 1894-ben Ybl Lajos tervei alapján. Az 57 méteres torony kerengőjéből csodálatos panoráma tárul a látogató szeme elé. Díszes lépcsőházában a lépcsőfordulónál Pásztor János Fahonvéd szobra állít emléket az első világháború eseményeinek. A Városháza dísztermét Tornyai János és Vastagh György festőművészek alkotásai díszítik, melyeken hazánk történelmi alakjait fedezhetjük fel: Kossuth Lajost, Deák Ferencet, Erzsébet királynét, Ferenc Józsefet, Bercsényi Miklóst, II. Rákóczi Ferencet.

tovább

ELSŐ VILÁGHÁBORÚS EMLÉKMŰ - VÁROSHÁZA ELŐTTI LOVAS SZOBOR

Első világháborús emlékmű - Városháza előtti lovas szobor

Az első világháború helyi és országos szinten is hatalmas megpróbáltatásokat, szenvedéseket és jelentős vérveszteségeket okozott. 1914. és 1918. között a városból és környékéről tizenötezer ember indult el a hazát szolgálni. Nekik állít emléket Pásztor János alkotása a Városháza bejárata előtt. Az 1938-ban felállított emlékmű a mester késői alkotásai közé tartozik, a huszárt ágaskodó lován, harc közben ábrázolja. A szobortalapzaton elhelyezett reliefek az első világháború harci mozzanatait jelenítik meg.

tovább

FEKETE SAS RENDEZVÉNYHÁZ - KOSSUTH TÉR 3.

Fekete Sas Rendezvényház - Kossuth tér 3.

A mai épület helyén a 19. században földszintes, majd egyemeletesre bővített vendégfogadó állt. Az akkori városi törvényhatóság 1893-ban hozott határozatot egy új, korszerű szálloda felépítéséről. A pályázatot Pártos Gyula (1845-1916) építész nyerte meg, az ő tervei alapján készült el a szálloda, amelynek ünnepélyes megnyitására 1905 karácsonyán került sor. Az épület külső megjelenésében eklektikus, főként neobarokk és rokokó elemekkel, a díszvakolások finom ornamentikát, növényi díszítéseket hordoznak.

tovább

A "NAGYTAKARÉK" ÉPÜLETE - KOSSUTH TÉR 5.

A szecessziós épület Müller Miksa tervei alapján 1907-ben készült el. A kupola tetején Merkúr, a római mitológiában a kereskedők istenének szobra látható. Az épület homlokzata, az ablakok és a kapubejárat jellegzetesen szecessziós jegyeket viselnek. A bejárat fölötti női és férfi alak a takarékosságot és a mezőgazdaságot jelképezi, a kaptárak pedig az épület rendeltetésére utalnak. Külön figyelmet érdemel a lépcsőház egyedi faragott vörösmárvány korlátja és a berendezés rendkívül igényes fafaragványai.

tovább

KASZINÓ ÉPÜLETE - ZRÍNYI U. 1.

Kaszinó épülete - Zrínyi u. 1.

A Hódmezővásárhelyi Kaszinó Egylet 1896-ban határozta el székházának felépítését. A tervezéssel Sándy Gyulát bízták meg, az építkezést 1901-ben fejezték be. Szecessziós stílusjegyekkel, szamárhátíves oromzattal, körlezárású ablakaival az egyik legkarakteresebb épülete a városnak.

tovább

ALFÖLDI GALÉRIA - KOSSUTH TÉR 8.

Alföldi Galéria - Kossuth tér 8.Az Alföldi Galéria épülete 1820. és 1822. között épült klasszicista stílusban Schreck Ferenc tervei alapján. Eredetileg a református egyház tulajdonában állt, és az Ógimnázium növendékeit fogadta be. 1882-ben kibővítették, 1897-ben a bejárat feletti harangtornyot lebontották. 1898-ig folyt benne tanítás. Dömötör János korábbi múzeumigazgató munkásságának köszönhető az Alföldi Galéria létrehozása, amelynek emeleti termei 1985-től, földszinti termei pedig 2004-től adnak otthont különböző kiállításoknak. 

tovább

REFORMÁTUS ÓTEMPLOM - SZŐNYI U. 1

Református Ótemplom  - Szőnyi u. 1

Háromszáz év történelmét és művészeti alkotásait őrzi a belváros szívében elhelyezkedő Református Ótemplom. Tornyát 1713-ban építették, így a város legrégebbi téglaépítménye, a templomhajó 1720. és 1723. között készült el, kivitelezését Helbing János budai építőmester végezte.  Bár bútorzata és kegytárgyai a korábbi időkben elkerültek Vásárhelyről, a 2012-es felújítás során lehetővé vált összegyűjtésük és eredeti állapotuknak megfelelő visszaállításuk.

tovább

BETHLEN GÁBOR REFORMÁTUS GIMNÁZIUM - SZŐNYI U. 2.

Bethlen Gábor Református Gimnázium - Szőnyi u. 2.

A gimnázium a Debreceni Református Kollégiumhoz kötődve 1723-ban vált folyamatosan működő latin iskolává. A szerény, vályogfalú épület helyén 1822-ben épült fel a református Nagyoskola (Ógimnázium) épülete. Az intézmény 1930 óta viseli Bethlen Gábor erdélyi fejedelem nevét. A gimnázium háromszintes épülete Sándy Gyula tervei alapján préstéglából készült, műkő elemekkel.

tovább

SZILÁRDY-LOTTA-HÁZ (KOSSUTH TÉR 6.)

Szilárdy-Lotta-ház

A görög származású özv. Szilárdy Jánosné Lotta Mária, Strenga és Kertner szegedi vállalkozókkal építette 1880-ban. Városunk egyik első emeletes épületét kékesszürke festéséről a nép szürke palotának, később Lotta-palotának nevezte. Szürke színét 1908-ban vesztette el. Az épület koraeklektikus, közepén félig kiemelt korinthoszi oszlopok. A balusztrádos erkély félkörív alakú, az ablakok háromszögletű és íves záródásúak.

tovább

ÁRVÉDELMI FAL

Árvédelmi fal

Az 1879-es szegedi nagy árvíz után vált szükségessé a város körüli körtöltés kiépítése, így észak felől földből 17,5 km, a déli részen pedig téglából mintegy 3 km hosszú gátfalat emeltek. Az egykori Hód-tó partvonulatát követő kőfalon négy kocsi és kilenc bolthajtásos gyalogos lejárót vágtak. A gyalogos kapukból csak a Csillag, Száraz, Királyszék és Árpád utcáknál lévők maradtak fenn. Az árvédelmi fal városképi jelentőségű építmény, ugyanis a Bocskai utcától a Tarján végéig húzódó, népies nevén „kűfal”, az alföldi városok között egyedülálló látványosság.

tovább

MÁSODIK VILÁGHÁBORÚS EMLÉKMŰ - HŐSÖK TERE

Második világháborús emlékmű - Hősök tere

Hódmezővásárhelyen a II. világháború összesen több mint kétezer vásárhelyi polgár életét követelte, de rendkívül nagy károkat okozott a gazdaságban is. Elpusztult a település lóállományának 90 százaléka, az akkori Szovjetunió pedig 500 mázsa gabonát kapott „ajándékba” a dolgos vásárhelyi parasztemberektől. A háború áldozatainak állít emléket a Hősök terén található szoborcsoport.

tovább

TORNYAI JÁNOS MÚZEUM - DR. RAPCSÁK ANDRÁS ÚT 16.

Tornyai János Múzeum - Dr. Rapcsák András út 16.

A vásárhelyi parasztcsaládból származó Tornyai János szülővárosa támogatásával Párizsban Munkácsy Mihály keze alatt tanulhatott, majd hazaérkezése után nemcsak festészetével, hanem jelentős kulturális szervezőtevékenységével is támogatta a vásárhelyi művészeti élet feltámasztását. Munkásságával művészgenerációk sokaságának adott mértéket és követendő magatartásmintát. 

tovább

BESSENYEI FERENC MŰVELŐDÉSI KÖZPONT - DR. RAPCSÁK ANDRÁS ÚT 7.

Bessenyei Ferenc Művelődési Központ - Dr. Rapcsák András út 7.

Hódmezővásárhely színészóriása, Bessenyei Ferenc nevét viseli a 2012-ben kívül-belül újjászületett művelődési központ, amely a legmodernebb fény- és hangtechnikai eszközökkel felszerelve a helyi előadó-művészeti élet megújítására vállalkozik. A kulturális folytonosságot tükrözi az intézmény megjelenése is: az épület elődje idősebb Janáky István terveinek köszönhetően a tiszavirág-életű nemzeti modernizmus építészeti mementójának számított. 

tovább

SZERB ORTODOX TEMPLOM - DR. RAPCSÁK ANDRÁS ÚT

Szerb ortodox templom - Dr. Rapcsák András út

A 17. századi görög-török háborúk elől menekülő és a városban letelepedő görög családok II. József türelmi rendelete alapján emelhettek torony és harang nélküli templomot 1783-ban, amelynek tornya csak 1806-ban készülhetett el. A késő barokk, copf stílusú templomban gazdagon díszített ikonosztáz és jellegzetes Mária-trón várja a híveket.

A megrongálódott templomtornyot 1889-ben özvegy Szilárdy Jánosné Lotta Mária adományából átépítették, ekkor nyerte el mai formáját, és a bádoglemezből készült sisak is ez időben került a toronyra. Az épület 1951. óta védett műemlék, a kupolájában található, 1848-ból származó időkapszula minden korábbi felújításról egy-egy emlékokmányt rejt. 

tovább

BELVÁROSI KATOLIKUS TEMPLOM (SZENTHÁROMSÁG TEMPLOM) - ANDRÁSSY ÚT 11.

Belvárosi katolikus templom (Szentháromság templom) - Andrássy út 11.Belvárosi katolikus templom (Szentháromság templom) - Andrássy út 11.

A kálvinista többségű Hódmezővásárhelyen a 18. századig alapvetően elenyésző volt a katolikus felekezetű lakosok száma. A helyiek bár a török hódoltság utáni évtizedekben több vályogtemplomot is emeltek, az évek során valamennyi építmény elpusztult. A Belvárosi katolikus templom téglaépülete csak 1752-1758. között épülhetett fel barokk stílusban, majd 1860-ban a katolikus felekezetű lakosok újabb betelepülése után Ybl Miklós tervei alapján két oldalhajóval is kibővült. Az épület főbejárata fölött a Gróf Károlyi család címere látható, de külön figyelmet érdemel az 1873-as bécsi világkiállításon vásárolt főoltár, az aranyozott keményfából készült 18. századi gyertyatartók, illetve Johannes Lieberich budai mester 1803-ban készült, korai copf díszítő elemeket felhasználó ezüst navikulája is.

tovább

KÁROLYI HÁZ - ANDRÁSSY ÚT 13.

Károlyi ház - Andrássy út 13.

A korábban uradalmi tiszttartó házként működő épületet a Károlyi család építtette 1802-ben, klasszicista stílusban. Története során egyházi célokat is szolgált, később közigazgatási és közellátási hivatal működött benne, ma a Katolikus Egyház közösségi háza.

tovább

BELVÁROSI FAZEKASHÁZ - LÁNC U. 3.


Belvárosi Fazekasház - Lánc u. 3.Hódmezővásárhely az alföldi fazekasság egyik központja, virágkorát a múlt század második felében élte. A vásárhelyi fazekasmesterek városrészenként eltérő stílusjegyeket alakítottak ki, jellemzően tálakat készítettek, de butella, kancsó, bögre, köcsög, bödön, tintatartó, kulacs, háztartási és díszedény is kikerült a kezük alól.

tovább

EMLÉKPONT - ANDRÁSSY ÚT 34.

Emlékpont - Andrássy út 34.

Az Emlékpont Magyarország egyetlen vidéki múzeuma, amely állandó kiállítás keretében, a legkorszerűbb kiállítási technológiákkal és múzeumpedagógiai lehetőségekkel élve teszi tapinthatóvá és mindenki számára is felfoghatóvá azokat a történelmi folyamatokat, amelyek Hódmezővásárhelyt és lakóit érték az elmúlt ötven esztendőben. Az Emlékpont mementó is, hiszen figyelmeztet arra, hogy ez az ötven esztendő nem álom: azzal, hogy távolodunk tőle, nem csökken a tanulságok súlya. A múzeum a 2006. július 7-i megnyitás óta a környező településeken élők sorsát felidézve mutatja be, hogy milyen volt az 1945-től 1990-ig tartó „szocialista kísérlet” korszaka. 

tovább

NAGY IMRE SÉTÁNY ÉS ÖRÖKMÉCSES (KASZAP U. 31.)

Nagy Imre sétány és örökmécses

Nagy Imre (1896-1958) politikus, agrárszakember. Felesége a vásárhelyi születésű Égető Mária. 1944. decemberében a város közgyűlése 16 képviselőt választott az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe, köztük Nagy Imrét. 1953-tól 1955-ig és 1956 október-novemberében Magyarország miniszterelnöke. A független, szabad, demokratikus Magyarország és a reformpolitika rendíthetetlen híve. 1958. februárjában pert indítottak ellene, és június 16-án kivégezték. A Návai Sándor által készített domborművet 1991. június 29-én avatták.

tovább

NÉPMŰVÉSZETI TÁJHÁZ - ÁRPÁD U. 21.

Népművészeti Tájház - Árpád u. 21.

Az Árpád utca 21. szám alatti, közvetlenül az árvízvédelmi fal mellett épült, egykori gazdaporta 1974. óta áll műemléki védelem alatt. A tájház amellett, hogy múzeumi kiállítóhelyként működik, helyet biztosít az év jeles napjaihoz és ünnepeihez fűződő népi jellegű rendezvényeknek, így a tájház a helyszíne a minden szeptember utolsó hétvégéjén megrendezésre kerülő Cittaslow napnak is.

tovább

NÉMETH LÁSZLÓ EMLÉKSZOBA (A NÉMETH LÁSZLÓ VÁROSI KÖNYVTÁRBAN) - ANDRÁSSY ÚT 44.

Németh László emlékszoba (a Németh László Városi Könyvtárban) - Andrássy út 44.

Németh László író és Hódmezővásárhely kapcsolata 1940 tavaszán kezdődött, amikor Móricz Zsigmond kísérőjeként meglátogatta a tanyai tehetségmentés intézményét, a Tanyai Tanulók Otthonát, amelynek fejlesztésére 1941-ben Németh László a "Cseresnyés" című színdarabjának szerzői jövedelmét teljes egészében felajánlotta. Később az író tiszteletére az intézmény a Cseresnyés Kollégium nevet vette fel. A város és Németh László köteléke 1945 őszén vált még szorosabbá, miután a református egyház és gimnázium vezetésének meghívására elfoglalta óraadói állását az összevont fiú- és leánygimnáziumban. 1945 szeptemberétől 1948 decemberéig a Bethlen Gábor Gimnáziumban, 1946-tól a régi helyén újranyitott leánygimnáziumban is tanított. 

tovább

ZSINAGÓGA ÉS MAGYAR TRAGÉDIA 1944. KIÁLLÍTÓHELY - SZENT ISTVÁN TÉR 2.

Zsinagóga és Magyar Tragédia 1944. kiállítóhely - Szent István tér 2.

Az 1834-ben lakóházból átalakított imaház helyett 1852-1857-ben Busch Miklós új templomot építetett. A szegedi Müller Miksa tervei alapján 1906. és 1908. között alakították mai formájára. A mór stíluselemeket is felhasználó eklektikus, impozáns térhatású templom jellegzetes szecessziós díszítésű. A bejáratot óriásivá növelő köralakú üvegablak uralja a homlokzatot, a színes rózsaablak fölött héber nyelvű felirat olvasható: "Erősségem és oltalmam az Örökkévaló, benne bízom." A templombelsőben a frigyszekrény mögött található a kórus karzata, a tóraszekrény feletti felirat fordítása: "Az Örökkévalót mindig magam előtt tartottam."

tovább

SZENT ISTVÁN-TEMPLOM - SZENT ISTVÁN TÉR

Szent István-templom - Szent István tér

A Szenti István-templomot Fábián Gáspár ókeresztény bazilika stílusban tervezte, építését 1935 novemberében kezdték, az első szentmisét 1937-ben celebrálhatta a jezsuita tartományfőnök. 1938-ban az épület felszentelésének évében a Szent Jobb országjáró körútjának egyik állomása volt a templom. Az épület szépségére jellemző az egyszerű vonalvezetés mellett a szentély előtti széles boltíven található Korbuly Ferenc freskó, amely a magyar és lengyel szentek népes csoportját ábrázolja. A templom főoltára 1961-ben készült el Leszkovszky György tervei alapján, a templom dísze a Jézus szíve mellékoltár, amely carrarai márványból készült zöld és sárga márványbetétekkel. A fedett előcsarnokban található a második világháborúban elhurcolt és hadifogságban elhunyt leventék emléktáblája.

tovább

UNITÁRIUS TEMPLOM - VÖLGY UTCA

Unitárius templom - Völgy utca

Az Erdélyből eredő unitáriusoknak már 1567-ben voltak hitvallói Hódmezővásárhelyen, de csak 1877-ben alakult meg a helyi unitárius egyház. A régi imaház helyett 1910-ben épült fel a kisméretű eklektikus templom a Völgy utcai telken, Kruzslicz Károly építész tervei alapján. A templomot 2012-ben felújították.

tovább

REFORMÁTUS ÚJTEMPLOM - KÁLVIN TÉR

Református Újtemplom - Kálvin tér

I. József türelmi rendeletének kibocsátása után vált lehetővé a város második református eklézsiájának megépítése. Az alapkövet 1792-ben Szőnyi Benjámin tette le, akinek emlékversét a torony gombjában helyezték el. A Fischer Boldizsár tervei alapján készült templomban az első istentiszteletet 1796-ban tartották, a felszentelésre csak 1799-ben került sor. Az épület késő barokk stílusú, egyhajós, egyenes záródású, két végén kétemeletes karzattal.

tovább

HÍMZŐMŰHELY - SZENT ISTVÁN U. 77.

Hímzőműhely  - Szent István u. 77.A vásárhelyi hímzés Hódmezővásárhely öröksége, melyet más néven szőrhímzésnek nevezünk. Az Alföldön a felvetett ágyak párnáit varrták ki szőrhímzéssel, a gyapjúval hímzett párnákat nem használták, hanem tiszta ágy tetején díszül tartották.

A vásárhelyi hímzésminták elnevezései paraszti eredetre utalnak: gránátalmás, rózsás, félrózsás, poharas, kelyhes, rózsás-kelyhes, Kristó Erzsók vagy kerek-tulipános, Varga Mari minta, tulipános, pillangós stb.

Nyitva tartás: hétfőtől-péntekig 07.00-15.00

Tel: +36 62/241-058

tovább

CSÚCSI FAZEKASHÁZ - RÁKÓCZI U. 10

Csúcsi Fazekasház - Rákóczi u. 10

A 20. századi népi fazekasság jeles mesterének, Vékony Sándornak az 1850-80. között épült házában rendezték be a fazekasok szegényes lakás- és életkörülményeit, illetve műhelyét bemutató múzeumot. A műhelyt úgy hagyták, ahogyan azt Vékony mester öt évtizeden át használta. A lakás egyik szobájában a 19-20. század fordulójára jellemző paraszti enteriőrt alakítottak ki, a többi helyiségben Csúcs és más városrészek kerámiái kaptak helyet. A 19. század közepén csaknem kétszáz fazekasmester dolgozott a városban. Ez volt a mesterség virágkora, és itt volt az egyik legnagyobb fazekasközpont az országban. 

tovább

Budapest

Budapest Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb városa, az Európai Unió hatodik legnépesebb városa. Budapest az ország politikai, kulturális, kereskedelmi, ipari és közlekedési központja. Emellett Pest megye székhelye is, de nem része annak. 2017-ben regisztrált lakónépessége meghaladta az 1,7 (elővárosokkal együtt pedig a 2,5) millió főt.

Százhalombatta

Százhalombatta Budapesttől 27 kilométerre fekszik, délnyugati irányban, a Duna nyugati partján, a „Mezőföld csücskében”. A Benta-patak itt folyik a Dunába.

Mivel a táj löszös talajon fekszik, ami rendkívül jó a mezőgazdaságnak, már évezredekkel ezelőtt települtek itt le emberek.

Nevét a 123 vaskori halomsírról (kurgán) kapta.

A Matrica (ejtsd: "mátrika") katonai erődöt feltárták. A Matrica múzeum a feltárt gazdag régészeti leleteket mutatja be a történelem előtti időktől kezdve.

A Régészeti Park egy látogatható feltárt halomsírral és a mellette kialakított őskori skanzen rekonstruált rézkori és vaskori házaival, kemencéivel egyedülálló látnivaló Magyarországon.

Az újváros római katolikus temploma Makovecz Imre értékes alkotása, míg a közelében levő református templomot Finta József tervezte.

Szintén „látványosságként” a város fölé magasodik az 1960-ban épült Dunamenti Erőmű három 207 méter magas kéménye.

Gyula város

Gyula városa az Alföld délkeleti részén, a Fehér-Körös bal partján található, közvetlenül a román határ mellett. Elhelyezkedésére jellemző, hogy Magyarország legmélyebben fekvő területén, nyolcvannyolc méter tengerszint feletti magasságban, sík vidéken fekszik. Legközelebbi szomszédos városa Békéscsaba, amely a 44-es főúton, 16 km-re nyugatra érhető el.

Maga a város sok parkjával, műemlékével, valamint hangulatos utcáival, és nem utolsó sorban világhírű fürdőváros-jellegével jelentős turisztikai szereppel bír a békési kistérségben.

Gyula városa vonattal a MÁV 128-as számú Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonalán közelíthető meg; a vasútállomás a megszűnt Gyula-Jánoszug megállóhely és Gyulai Városerdő közötti pályaszakaszon található. Közúton alapvetően Békéscsaba felől a 44-es főúton, illetve Sarkadról, Dobozról, Kétegyházáról, Elekről, valamint Szabadkígyósról, az azonos nevű utakon érhető el.

Gyula 1970 óta fontos közúti határátkelőhely: Arad–Bukarest irányában Romániával határos, illetve fontos útvonalat biztosít ugyanebben az irányban a balkáni államok felé. A magyar-román határszakaszon máig Gyula az egyetlen olyan határátkelő, amelyhez fejlett városi infrastruktúra is kapcsolódik.

Gyula az ország egyik legkedveltebb üdülővárosa, és Békés megye turisztikai központja. A város Uniós támogatású fejlesztési terve azt célozta meg, hogy Gyula városa neves fürdő-és fesztiválvárosként váljon ismertté. Ennek érdekében nagyobb beruházások voltak a városban. A gyulaiaknak régi álma teljesült a Kossuth tér rekonstrukciójával. A Gyula szívében található tér a legnagyobb forgalmat bonyolítja a városban. A Kossuth tér, valamint a történelmi belváros rekonstrukciója keretében új körforgalmakat, ezzel új forgalmi rendet alakítottak ki a téren, amely biztonságos közlekedést tesz lehetővé, emellett pedig vonzó környezetet teremt.

A tereken szökőkutakat, és egy világórát, valamint rendezvényteret alakítottak ki. A belvárosban a városrész hangulatához illő turisztikai információs táblarendszert építettek ki.

A gyulai vár Közép-Európa legépebben megmaradt síkvidéki téglavára, amely a 14-15. században épült. A falai között található múzeum és a várszínház is.

A Várfürdő az Alföld egyik legmodernebb, európai színvonalú strand- és gyógyfürdője, mely 19 medencéjével a Magyar Fürdőszövetség által minősített legmagasabb kategóriájú, négycsillagos strand- és gyógyfürdő minősítést nyerte el. Az Almássy kastély 8,5 hektár területű ősparkjában található. Területén gyógy- és élménymedencék, gyermek-víziparadicsom, pezsgő- és hullámmedencék, valamint óriás- és kamikázecsúzdák találhatók. Itt található még a 25 méteres tanuszoda, valamint az 50 méteres versenyuszoda, melyek télen is használhatóak. Újdonság a welnessközpont, mely a gyógyfürdő zárása után is látogatható, és ahol 10 vízi élményelemen kívül szaunafülkék és gőzkabin is szolgálja az egészséges életmódhoz nélkülözhetetlen feltételeket.

A Várfürdő vize alkáli-hidrogénkarbonátos-kloridos gyógyvíz. A magas ásványi anyag tartalma miatt barnás árnyalata van. A gyógyvíz 1958. szeptember 17-én jutott először felszínre, hat mélyfúrású kútból nyerik, melyek közül a legmélyebb 2500 méter. A fürdő 72 fokos vizét az egészségügyi miniszter 1969-ben gyógyvízzé, 1971-ben a fürdőt gyógyfürdővé és 1985-ben a gyógyfürdő környékét gyógyhellyé nyilvánította. A víz mozgásszervi megbetegedésekre, balesetek utáni rehabilitációs kezelésekre, helyi idegbántalmakra és gyulladásos nőgyógyászati betegségekre alkalmazható kiváló hatással.

A várkertben a gyulai rendezvénynaptárban az év minden hónapjában található egy nagyszabású rendezvény: februárban a Reneszánsz Karnevál, ami után márciusban a Közép-Békési Tavaszi Fesztivál következik. Áprilisban kerül megrendezésre a Gyula napok, valamint nemzetközi Kisüsti Pálinkafesztivál és Böllér napok is. A Virágok vasárnapja és Végvári Pünkösd májusban, a Gyulai zenei napok júniusban, míg Körösvölgyi sokadalom, a Várszínház Összművészeti Fesztivál, a Tarhonya Fesztivál, valamint a Végvári Esték, és a Minden Magyarok Táncfesztiválja, júliusban és augusztusban. 2007-ben első alkalommal rendezték meg a gyulai sörfesztivált (szeptember). Az év utolsó hónapjaiban kerül megrendezésre az Erkel Művészeti napok (november), melynek keretein belül koncertek, felvonulások, középkori lovagi torna, játékos vetélkedők, népi iparművész kirakodóvásár várja a városba látogatókat.

A várkert azonban nem csak a fesztiválok ideje alatt közkedvelt helyszíne Gyulának. Télen, és nyáron is kellemes sétákat lehet tenni a történelmi környezetben. Nyáron jó időben csónakázni és vízibiciklizni is lehet a csónakázó tavon, télen pedig korcsolyázni is van lehetőség (amennyiben azt az időjárás, és a jég vastagsága engedi).

Egyéb nevezetességek

A város nevezetességei közül érdemes még felkeresni a megyében egyedülállóan díszes ikonosztázáról ismert ortodox templomot, a Kossuth-díjas festőművészünk, Kohán György hagyatékából összeállított kiállítást, a Városi Képtárat, a város gyönyörű templomait és más műemlékeit. A Szűz Mária kegy-, és emléktárgyak gyűjteménye, mintegy 3000 Szűz Máriára vonatkozó kegy-, és emléktárgyat tartalmaz a világ minden tájáról. A kiállítás másik része a Magyarországon 1950-ig működött szerzetesrendek ruházatát mutatja be. Érdemes elsétálni a Ferences romkerthez, ahol az egykori templom és kolostor romjait lehet megtekinteni (a rom szabad téren található, nem múzeum jellegű, ezért érdemes nappal, és jó időben látogatni). A Németváros főterén Német Emlékszobát rendeztek be, melyben a német nemzetiség múltját, hagyományait mutatják be. Gyula egyik leglátogatottabb nevezetessége és az egyik legszebb épülete, az Erkel tér sarkán álló egyemeletes polgárház, melyben az ország második legrégebbi cukrászdája, az 1840 óta működő híres Százéves (egykori Reinhardt) cukrászda található.[6] A Copf stílusú épületet a 18. század végén emelték. Itt a helyi specialitások elfogyasztása után érdemes megnézni az egyedülálló cukrászmúzeumot és a Simonyi Imre emlékszobát. A szomszédos Ladics-házban pedig egy 19. és 20. századi vidéki polgári elitjének életét bemutató kiállítást tekinthetünk meg. Gyulán született Erkel Ferenc, az egyik legnagyobb magyar zeneszerző a nemzeti opera megteremtője, himnuszunk zeneszerzője, akinek a szülőháza ma múzeum. Szobra a Százéves cukrászda előtt az Erkel-téren található. Érdemes megnézni az I. Sz. Általános Iskola épületét, mely még ma se vesztette el egykori szépségét.

Város

Gyula városa az Alföld dél-keleti részén, a Fehér-Körös bal partján található, közvetlenül a román határ mellett. Elhelyezkedésére jellemző, hogy Magyarország legmélyebben fekvő területén, nyolcvannyolc méter tengerszint feletti magasságban, sík vidéken fekszik. A térség éghajlata mérsékelt, kontinentális jellegű. Legközelebbi szomszédos városa Békéscsaba, amely a 44-es főúton, 16 km-re nyugatra érhető el.

A Fehér- és a Fekete-Körös Magyarország legtisztább vizű folyói közé tartoznak; az itt található folyópartok, erdők – amelyeket mára védett területekké minősítettek –, tájkép tekintetében különösen szépek. Maga a város sok parkjával, műemlékével, valamint hangulatos utcáival, és nem utolsó sorban világhírű fürdőváros-jellegével jelentős turisztikai szereppel bír a békési kistérségben.

További részletes információk a www.gyula.hu oldalon találhatók.


Főbb nevezetességek:

A vár

A gyulai vár Közép-Európa legépebben megmaradt síkvidéki téglavára, amely a 14-15. században épült. A falai között található múzeum és a várszínház is.

A Várfürdő

A Várfürdő z Alföld egyik legmodernebb, európai színvonalú strand- és gyógyfürdője, mely 19 medencéjével a Magyar Fürdőszövetség által minősített legmagasabb kategóriájú, négycsillagos strand- és gyógyfürdő minősítést nyerte el. Az Almássy kastély 8,5 hektár területű ősparkjában található.

Területén gyógy- és élménymedencék, gyermek-víziparadicsom, pezsgő- és hullámmedencék, valamint óriás- és kamikázecsúzdák találhatók. Itt található még a 25 méteres tanuszoda, valamint az 50 méteres versenyuszoda, melyek télen is használhatóak. Újdonság a welnessközpont, mely a gyógyfürdő zárása után is látogatható, és ahol 10 vízi élményelemen kívül szaunafülkék és gőzkabin is szolgálja az egészséges életmódhoz nélkülözhetetlen feltételeket.

További részletes információk a www.varfurdo.hu oldalon találhatóak.

A várkert

A gyulai rendezvénynaptárban az év minden hónapjában található egy nagyszabású rendezvény: februárban a Reneszánsz Karnevál, ami után márciusban a Közép-Békési Tavaszi Fesztivál következik. Áprilisban kerül megrendezésre a Gyula napok, valamint nemzetközi Kisüsti Pálinkafesztivál és Böllér napok is. A Virágok vasárnapja és Végvári Pünkösd májusban, a Gyulai zenei napok júniusban, míg Körösvölgyi sokadalom, a Várszínház Összművészeti Fesztivál, a Tarhonya Fesztivál, valamint a Végvári Esték, és a Minden Magyarok Táncfesztiválja, júliusban és augusztusban. 2007-ben első alkalommal rendezték meg a gyulai sörfesztivált (szeptember). Az év utolsó hónapjaiban kerül megrendezésre az Erkel Művészeti napok (november), melynek keretein belül koncertek, felvonulások, középkori lovagi torna, játékos vetélkedők, népi iparművész kirakodóvásár várja a városba látogatókat.

Gyulai Várszínház

Közép-Kelet Európa egyetlen épen maradt síkvidéki, gótikus téglavárában működik 1964 óta nyaranként a Gyulai Várszínház.

A Várszínház július elejétől augusztus közepéig tartó évadában esténként a látványos történelmi dráma, a kortárs prózai színház különféle műfajai, az opera, a musical, a balett, a bábszínház, a komolyzene, a jazz, a blues, a népzene, a világzene és a néptánc műfajainak legjobb előadóival és előadásaival várja a látogatókat. Az utóbbi években a hazai művészek mellett világsztárok is fellépnek a Várszínház programjaiban.

Kecskemét

Kecskemét a Duna-Tisza közének nagy múltú, meghatározó jelentőségű városa gazdasági, kulturális és tudományos területen egyaránt, Bács-Kiskun megye megyeszékhelye. A kulturális programjairól, építészeti alkotásairól, homoki lovasturizmusáról, színházi életéről, szőlőkultúrájáról, és ízletes kajszibarackjáról nevezetes a 110 ezer lakosú "hírös város".Az ország minden részéből könnyen megközelíthető, Budapesttől autópályán kb. 45 percnyire fekszik.

További részletes információk a www.kecskemet.hu oldalon találhatók.


Főbb nevezetességek:

Szent Miklós templom

A város legrégebbi fennmaradt építészeti emléke a Szent Miklós templom, melyet a 14. században építettek. Az eredetileg román stílusú épület a 17.-18. században nyerte el mai késő barokk arculatát. 1543-64 között közösen használta a katolikus és református felekezet. Ma Barátok templomának nevezik.

Református templom

A kecskemétiek közvetlenül a szultántól kaptak engedélyt, hogy 1660-1684 között megépítsék a református templomot. A korai barokk épület a török hódoltsági területen az egyedüli kőtemplom volt. A rokokó stílusú szószék Himer József budai asztalosmester munkája.

Kodály Intézet

A Ferences kolostor épületét 1700-1763 között több szakaszban építették. Ma a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetnek ad helyet, amely a híres zeneszerző nevelési elméletének oktatását tűzte ki célul. Az épület kerengőjében Kodály Zoltánról életútját bemutató kiállítás tekinthető meg.

Szentháromság szobor

A színház előtt álló homokkőből faragott műalkotást 1742-ben emelték Kecskemét mezőváros lakosai hálából, hogy a város megszabadult a pestisjárványtól. A járványban 5970 lakos halt meg, amely a város csaknem egyharmada volt. Az alkotó: Leopoldo Antonio Conti volt.

Piarista Kollégium

Hütl Dezső tervei alapján épült 1825-1832 között klasszicizáló stílusban. Az intézmény csaknem 300 éve működik és számos híres magyar volt a diákja. Például Katona József, Táncsics Mihály, Klapka György is.

Nagytemplom

A főtéren épült Nagytemplom az Alföld legnagyobb copf stílusban épült székesegyháza. 1774 és 1806 között épült Oswald Gáspár piarista építész tervei alapján. A bejárat két oldalán az 1848/49-es szabadságharc során elesett hősi halottak emlékműve áll. A torony 73 méter magas, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra.

Városháza

A magyar szecesszió kiemelkedő példája, melyet Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezett. Az alapkövet 1893-ban rakták le, és az épület alig két év alatt épült fel. A díszterem festményeit a híres magyar festő Székely Bertalan készítette. A berendezés korabeli, minden kézműves-ipari munkával készült. A baldachinos erkélyen minden órában harangjáték hangjai csendülnek fel.

Újkollégium

A református templommal szemben áll az 1912-ben Mende Valér tervei alapján épült újkollégium. Az épületen a szecessziós stílus és az erdélyi motívumok egyaránt felfedezhetők. Ma az épületben református múzeum, valamint általános iskola és gimnázium működik.

Ifjúsági Otthon

Az épület valamikor az Iparegylet székházának épült 1906-1907-ben szecessziós stílusban. Tervezői Komor Marcell és Jakab Dezső voltak. Ma Ifjúsági kultúrközpont és mozi működik az épületben.

Katona József Színház

A Milleneum alkalmával épült neobarokk színházat Hellmer és Fellner, korának két híres építésze tervezte. Nevét a város híres szülöttéről, Katona Józsefről kapta, aki az első magyar nemzeti dráma megalkotója volt.

Cifrapalota

Az épületet a magyar szecesszió mesterműveként tartják számon. 1902-ben épült Márkus Géza tervei alapján. A homlokzat színes majolika betétei és a mázas cserepek a pécsi Zsolnay-gyár termékei. Ma a Kecskeméti Képtár működik benne.

Zsinagóga

A mór-romantikus stílusban 1864-68 között épült egykori zsinagóga ma konferenciák helyszíne. A Tudomány és Technika Házában őrzik Michelangelo 15 szobrának hiteles másolatát.

Evangelikus templom

A híres építész Ybl Miklós tervei alapján épült 1862-63-ban neoromán elemeket felhasználva. A templom alaprajza görög-kereszt alakú, belső tere puritán, fő látnivalóját a keleties motívumokat hordozó oltár adja.

Görög katolikus templom

A Kecskeméten letelepedett görög kereskedőcsaládok templomépülete 1824-29-ben épült. A nemesen egyszerű klasszicizáló épületet Fischer Boldizsár tervezte. Udvarában ikonmúzeum működik.

Kellemes időtöltést Kecskeméten!